A 100 év Vagány munkacímet viselő portrékönyv a honlap szerkesztőjének Fejtő Ferenccel készített személyes interjúin alapszik, de számos baráttal, pályatárssal is készült háttérinterjú. A www.fejto100.hu nekrológgyűjteménye – hála Fejtő sok tisztelőjének – nagyon gazdag. A Mások szemével fórumán azoké a szó (hangban és lejegyzett formában), akik ott nem szerepelnek saját írással. Kivételt csak egy születésnapi vers képez.
Születésnapodra – Fejtő Ferencnek József Attila modorában
Méray Tibor író, újságíró
A 2003-as szárszói találkozó különösnek ígérkezett, mert össze akartam hozni azt a nemzedéket, akik személyében reprezentálható ez a rendkívül különös század, amelynek ők a legnagyobb élő tanúi. A 90-eseket mondom előbb: Faludy Györgyöt, Fejtő Ferencet, Kosáry Domokost, Habsburg Ottót (ő telefonon volt jelen), és a nyolvanas ifjoncok közül Göncz Árpádot, Méray Tibort és Jancsó Miklóst. Fejtő ekkor 94 éves volt, de csöppet sem öreg.
Farkasházy Tivadar újságíró, humorista
Fölmentünk, mögöttem a két Öreg egymást átölelve. Hát, tényleg megható volt, csorogtak a könnyek a szemükből.
Borsi-Kálmán Béla történész
1972-ben hallottam először “Franszoá Festőről”, 1988-ban találkoztam először Fejtő Ferenccel. A Diadalív mellett, egy kávéházban adott nekem randevút. Bár nem értettünk egyet, az nyilvánvalóvá vált, miben áll Fejtő Ferenc nagysága.
Romsics Ignác történész
„Vajon megmaradt-e, létezik-e még valahol ez a kézirat?“ – tette fel a kérdést Hajdu Tibor történész 2009 áprilisában egy Fejtő Ferenc emlékkonferencián, miután felolvasott Fejtő Ferenc Károlyi Mihálynéhoz írt 1950. január 28-i leveléből. Maga sem számított rá, hogy kérdésére azonnal megérkezik a válasz: Igen! (Az eredeti kézirat néhány lapjának fordítását a MŰVEIBŐL/KIADATLAN menüpont alatt Ön is megtalálhatja!) Következzék a levél részlete…
ifj. Rajk László építész