100 éve született Fejtő Ferenc → Mások szemével ← Fejto100.hu
  Száz éve született Fejtő Ferenc  
 
 
 
 
Az Átéltem egy évszázadot – Utolsó interjúk Fejtő Ferenccel című portrékönyv a honlap szerkesztőjének Fejtő Ferenccel készített személyes interjúin alapszik, de számos baráttal, pályatárssal is készült háttérinterjú. A www.fejto100.hu nekrológgyűjteménye – hála Fejtő sok tisztelőjének – nagyon gazdag. A Mások szemével fórumán azoké a szó (hangban és lejegyzett formában), akik ott nem szerepelnek saját írással. Kivételt csak egy születésnapi vers képez.

Születésnapodra – Fejtő Ferencnek József Attila modorában

Méray Tibor író, újságíró

A 2003-as szárszói találkozó különösnek ígérkezett, mert össze akartam hozni azt a nemzedéket, akik személyében reprezentálható ez a rendkívül különös század, amelynek ők a legnagyobb élő tanúi. A 90-eseket mondom előbb: Faludy Györgyöt, Fejtő Ferencet, Kosáry Domokost, Habsburg Ottót (ő telefonon volt jelen), és a nyolvanas ifjoncok közül Göncz Árpádot, Méray Tibort és Jancsó Miklóst. Fejtő ekkor 94 éves volt, de csöppet sem öreg.

Farkasházy Tivadar újságíró, humorista

Fölmentünk, mögöttem a két Öreg egymást átölelve. Hát, tényleg megható volt, csorogtak a könnyek a szemükből.

Borsi-Kálmán Béla történész

1972-ben hallottam először “Franszoá Festőről”, 1988-ban találkoztam először Fejtő Ferenccel. A Diadalív mellett, egy kávéházban adott nekem randevút. Bár nem értettünk egyet, az nyilvánvalóvá vált, miben áll Fejtő Ferenc nagysága.

Romsics Ignác történész

„Vajon megmaradt-e, létezik-e még valahol ez a kézirat?“ – tette fel a kérdést Hajdu Tibor történész 2009 áprilisában egy Fejtő Ferenc emlékkonferencián, miután felolvasott Fejtő Ferenc Károlyi Mihálynéhoz írt 1950. január 28-i leveléből. Maga sem számított rá, hogy kérdésére azonnal megérkezik a válasz: Igen! (Az eredeti kézirat néhány lapjának fordítását a MŰVEIBŐL/KIADATLAN menüpont alatt Ön is megtalálhatja!) Következzék a levél részlete…

Hajdu Tibor történész

Írásban

  ifj. Rajk László építész
Anyámmal nagyon intenzíven levelezett és sok információt kapott tőle a magyar helyzetről.

  Sujánszky Jenő, az 1956-os forradalom egyik szabadságharcosa
Amikor közös ügyről volt szó, én azonnal hajlandó voltam az ügy, az elv érdekében együttműködni, és ő is velem. Az hozott minket össze, nem a személyes érdeklődés. Ez már csak azért is így volt, mert nem akartam az emigráció hízelgői közé tartozni, akik saját érdekérvényesítésük érdekében így susmogtak: „A nagy Fejtővel érdemes jóban lenni!”

  Egy hölgy vallomása
Elment előtte egy jó fenék vagy egy jó mell, attól föltöltődött.

Két születésnapi írás

  Méray Tibor verse
Születésnapodra – Fejtő Ferencnek József Attila modorában

  Kukorelly Endre
Fejtő Ferenc 98. Születésnapjára